Az első világháború végén rengeteg hadihajó volt szolgálatban. Sőt ! Annak ellenére, hogy a háború végetért, a győztes nagyhatalmak 1918 és 1920 között újabb hajók építését tervezték.
A MIR emlékére építettem meg ezt a makettet. A Heller megpróbált előrukkolni valami újal - a doboz ezt sugallja - de nem sikerült, mivel a doboz egy nagyon régi konstrukciót tartalmaz. Látható mindez a kidolgozásból és a hiányzó modulokból. De azért jó móka volt.
A hajós ősrégi mesterségét senki sem jellemezte találóbban, mint Anakharszisz, a szkítából göröggé vált filozófus. Szerinte az embereket három csoportba lehet sorolni: "... Az élők, a holtak és azok csoportjába, akik a tengeren hajóznak."
Mindig is nagy vállalkozás volt egy hajó felépítése. Sok pénz, sok szaktudás, és jó szakembereket régen sem volt könnyű találni. Még a nagy hajós nemzetek is rengeteg áldozatot hoztak az ügy érdekében, és nagyon megbecsülték a messziről jött mestereket.
Ki ne emlékezne életében az elsőre?! A papírhajók és tutajok után, Marjai Imre könyvét kézbe véve, nekiláttam az első „igazi” hajó makettnek. Ez volt a Golden Hind, amely díszes oldalával, színes lobogóival, elragadta gyermek szívemet.